Wass Albert erdélyi magyar író és költő
  • Wass Albert Emlékoldal
  • A Bükk csodálatos világa
  • A mozgás élet
"Vándor Székely hazatalál"
      © 2017. december 13., Szerda: Luca, Otília névnapja.
  Karácsony - december 24 - 26.
Szobrok - Emlékművek Wass Albert - Albi Wass Albert - Linkpark linkgyűjtemény Wass Albert és a világ
báró Kemény János
Székely - Magyar szövetség
Pihenés Erdélyben
Trianon előtti Magyar ételek
eXTReMe Tracker
websas.hu
WYW kereső
Magyar Honlap Linkek
Magyar Címtár és Kereső
Hirweb.hu-Magyar Honlapok
Weblink Linkgyűjtemény
Hungarian Web Linkgyüjtemény
Linkgyujtemény
Magyar
Reklámpiac
DVD Top Toplista
LINKTAR.HU
Google
 

Wass Albert Emlékoldal
"...egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok."
Albert Wass de Czege (1979)
Forrai Sándor Rovásíró Kör

Friedrich Klára - Szakács Gábor:  Az ősi magyar rovásírásról

   „Tudjátok miért hívattalak Benneteket ide, szent magyar hagyatékunk őrizői, tanítómesterei?…Ősi szokás szerint valamelyikteknek átadom majd a máglya tüzénél nemzetünk hagyatékának gyarló emberi jelvényeit, az írásos botot és a szent rovást. A hagyatékot magát már lelketekben őrzitek mindannyian, s tanítjátok azoknak, akik érdemesek rá.”
Wass Albert: Hagyaték     

  A rovásírás a magyarok legrégibb és legértékesebb kincse.
  Emlékei bizonyítják, hogy igen régen jelen vagyunk a Kárpát-medencében. Ilyen emlék a bajóti Jankovich barlang csont pálcavége, a tatárlakai sírlelet írásos korongja, vagy Torma Zsófia erdélyi régésznő (1840-1899) írásjeles korong gyűjteménye az újkőkorból.

  A rovásírás bizonyíték szkíta-hun-avar-magyar folytonosságunkra, mert ezeknek a népeknek tárgyi, régészeti emlékein megtalálható. Pl. 2700 éves szkíta ezüstcsészén, oroszországi hun sziklafeliraton, avar tűtartón, Árpád-kori botnaptáron.

   Ugyancsak bizonyíték a rovásírás arra, hogy elődeink közül mindenki írástudó volt, a juhászgyerekektől a fejedelmekig, olyan korokban, amikor még a frank császár, Nagy Károly sem tudott írni, saját életrajzírója, Einhard tanúsága szerint. Ebből a korból találtak Szarvason köznépi avar női sírban egy csont tűtartót, amelybe 60 rovásjelből álló szöveget karcolt a tulajdonosa.

   A rovásírás a magyar nyelvvel együtt fejlődött, mert nyelvünk minden hangjára van benne jel. Egyúttal bolygónk legelső olyan írásrendszere, ahol egy hangot egy betű jelöl, tehát betűírás, ez a legfejlettebb írásmód. Mivel igen régi írás, nem vettük át senkitől, ellenben sokaknak továbbadtuk. Ebből származik többek között a föniciai, az etruszk, az ógörög, a türk írás és a germán runák.

  Sajnos ezt a magyar nyelvhez tökéletesen alkalmazkodó jelrendszert a X. században fel kellett cserélni a latin betűs írással, át kellett térnünk a latin ábécére, amelyben 13 hangunkra (TY, GY, NY, LY, SZ, ZS, CS, K, J, Á, É, Ö, Ü) nem volt jel, így alkalmatlan volt szép magyar nyelvünk lejegyzésére és írásbeliségünket erősen visszavetette.

   Őseink írását már a Krisztus előtti III. században említi a görög Agathon, Krisztus utáni II. században Lukiánosz szír-görög utazó, az V. században Priszkosz, a tudós görög, aki Attila hun királynál járt követségben. Menander Protector bizánci írótól tudjuk, hogy Mányák vezér szkíta betűs levelet küldött Justinianus császárnak 569-ben. Krónikásaink, történettudósaink – Kézai Simon, Kálti Márk, Thúróczy János, Verancsics Antal, Szamosközy István, Bél Mátyás szkíta, hun írásként említik. Egyikük sem nevezi finnugor írásnak.

   Néhány szóval ismertetnünk kell Forrai Sándor munkásságát, aki a XX. században legtöbbet tett a rovásírásért. 1913-ban született Munkácson. Gyors és gépíró tanárként kezdte oktatni, terjeszteni ősi írásunkat, a legnagyobb összefoglaló, rendszerező munkát készítette róla
Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig
címmel. De készített tankönyvet, 120 képből álló vándorkiállítást és tanulmányt az Árpád-kori botnaptárról. Több évtizedes, nemzettudat építő munkájáért soha, a polgári kormányzatok alatt sem kapott elismerést.

   Miután a rovásírás emlékeit pogánynak minősítették és igyekeztek elpusztítani, ezért csak kevés maradt fenn belőlük. Ezek közül a legjelentősebbek: a tatárlakai korong (8000 éves), a campagnai bronz baltatok (3000 éves), a szkíta ezüstcsésze (2700 éves), a Nagyszentmiklósi Kincs feliratai (1300 éves), a szarvasi csont tűtartó (1300 éves), a vargyasi keresztelőmedence (700 éves), a Nikolsburgi ábécé (500 éves), a csíkszentmártoni templomfelirat (500 éves), a konstantinápolyi felirat (500 éves), Telegdi János tankönyve (400 éves), az énlakai unitárius templom felirata (350 éves). Az évszámok megközelítőleg értendők.
Tíz évig szervezünk versenyeket, amelyeket sikerült az egész Kárpát-medencére kiterjeszteni. A trianoni döntéssel elszakított magyar területekről szép számmal jönnek kitűnő rovásíró általános és középiskolások.
A rovásírás könnyen, gyorsan megtanulható. Általános iskolásoknak csak harmadik osztálytól ajánljuk. Felső korhatár nincs, mivel több kedves ismerősünk nagyszülő korában tanulta meg, pl. úszó világbajnoknők, Egerszegi Krisztina édesanyja, aki átírta az egész János vitézt rovásírásra.

Magyar Adorján ABC-je

Forrai Sándor ABC-je

A felső ábécé Magyar Adorjáné
Az alsó ábécé Forrai Sándoré.

A különbség köztük az, hogy magyar Adorjáné a régibb, ebben az Á és É kivételével nincsenek hosszú magánhangzók. Forrai Sándor betűsora már tartalmazza az összes hosszú magánhangzót.

A rovásírás legfontosabb szabályai

1. A rovásírást jobbról balra írjuk, mert legtöbb írásemlékünkben így szerepel. Lehet balról     jobbra is írni, ám ez nem hagyománykövető. Ebben az esetben meg kell fordítani a betűket.

2. A szavakat szóközökkel választjuk el egymástól. Kis és nagybetűt külön nem jelölünk.
    Az írásjelek ugyanazok, mint a latin betűs írásnál.

3. A rovásírásban két fajta K betű használatos. Magyar Adorján szerint az egyik a szó
    végeire, a másik a szó belsejébe kerül. Forrai Sándor véleménye ezzel szemben az,
    hogy a két fajta K használatát a mellettük lévő magánhangzók hangrendje dönti el.
    Friedrich Klára kutatásai szerint rovásemlékeink ezeket a szabályokat nem igazolják.
    Egyszerűbb, ha csak a jelet használjuk K-ként. Ugyanis régen nem csak az (e)f, (e)l, (e)m,
    (e)n, (e)ny, (e)r, (e)s, (e)sz hangoknál ejtették elől az e-t, hanem mindegyik
    mássalhangzónknál. Tehát (e)b, (e)c, (e)cs... ...(e)k, ennek a jele pedig a .

4. Fontos szabály, hogy rovásírásunkban csak azokat a betűváltozatokat használhatjuk,     amelyek valamely régi rovásemlékben megtalálhatók.

5. A rovásbetűk között nincs Q, W, X, Y. Rovásírással így jelöljük őket:

Wass Albert a trianoni magyarság nagy nemzedékének nagy személyisége,
nagy idők koronatanúja
- az Erdélyi Világszövetség volt Társelnöke -
Írói, költői munkásságának minden értéke a Magyar Örökség része.

free counters
 
 
 
Design: © - Szerkesztő: © - 2007 - 2017.  Wass Albert Alapítvány - Minden jog fenntartva !